A munkáltatónak kötelessége írásban megindokolnia, hogy miért szünteti meg a munkaviszonyt. Az ok kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos képességével, magatartásával vagy a munkáltató működésével állhat összefüggésben. Az indoknak világosan látszódnia kell, és az okszerűséget a munkáltató köteles bizonyítani. Mindig csak az adott eset körülményeinek és a felek megállapodásainak ismeretében lehet vizsgálni a felmondás jogszerűségét. A Kúria jogellenesnek tekintett azt a felmondást amelyben a munkáltató felmondása felmondási védelembe ütközött, a felmondást nem foglalta írásba, csak általánosságban jelölte meg a felmondás indokát, stb. A munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt, ha minősített kötelezettségszegést követ el a munkavállaló, vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartást tanúsít.
Ebben az esetben azonban nagyon fontos arra figyelni, hogy ez a bizonyos munkakör a valóságban is megszűnjön, és később se töltse be senki más. Nagyon gyakran indokként a munkáltató az átszervezést jelöli meg a felmondásban. A létszámleépítés vagy az átszervezés előnyeit és hátrányait, célszerűségét a bíróságok nem szokták vizsgálni. A munkáltató hivatkozhat arra is, hogy az adott munkakörben olyan alkalmazottat szeretne látni, akinek magasabb az iskolai végzettsége, vagy éppen nyelvtudással rendelkezik. A munkáltatónak 2017-ben is figyelnie kell arra, hogy ha az átszervezést említi indokként, akkor azt sokkal konkrétabban kell megfogalmaznia. Például megemlítheti, hogy a munkakör jövőbeni betöltéséhez a korábbiakhoz képest magasabb képzettséget és tudást vár el. De konkrétan azt is le kell írni, hogy az átszervezés milyen módon történik meg, milyen munkakörök szűnnek meg, vagy melyeket vonnak össze és milyen okból. Számtalanszor előfordul az az eset, hogy a munkáltató munkakör megszűnésének indokával bocsát el valakit, de később kiderül, hogy tartalmilag ugyanazt a munkakört más elnevezéssel felcímkézve tölti be egy korábbi munkatárs, vagy egy újonnan felvett alkalmazott.
A kérdés szerinti esetben a létszámcsökkentés jogszerű indok lenne, azonban arra ügyelnie kell a munkáltatónak, hogy az adott munkakörbe nem alkalmazhat új munkavállalót egészen addig az időpontig, míg a létszámcsökkentés oka igazolható módon meg nem szűnik. Az nem lehet a felmondás indoka, hogy a munkavállaló nem járult hozzá a munkaszerződés módosításához. Arra tekintettel, hogy a felmondás indoka a munkáltató működésével függ össze, a munkavállalót a 3 éves tartamú munkaviszony után – hacsak a munkaszerződése ettől eltérően nem rendelkezik – egyhavi végkielégítés és 35 nap felmondási időre járó távolléti díj illeti meg. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos cikkeinket ITT olvashatja el. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Vajon kell-e választani a két szankció között? Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre! Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt A recaptcha azt érzékelte, hogy robot vagy. Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
Indoklás nélküli felmondás fogalma nagyon fontos munkajogi szempontból, hiszen indoklás nélküli felmondásnak lehetősége esetén nagy hibát követ el az ember, ha nem él vele, mert további jogi problémákat szülhet egy indoklás nélküli felmondás indoklással történő ellátása. A felmondás általában mindkét fél számára egy óriási döntést jelent. Főleg egy munkavállalónak nagyon kockázatos, még ha van is másik munkahely ahová elmehet, hiszen az új hely mindig ismeretlen és kockázatos, hogy vajon ottmaradhat e az ember hosszútávon. Maga az indoklás nem teszi jogellenessé a felmondást, viszont lehetőséget teremt arra, hogy a másik fél megtámadja a benne foglaltakat a bíróságon. Indoklás nélkül felmondás egyik legismertebb esete, amikor próbaidő alatt mondanak fel. Munkaviszony létesítése esetében a felek pont ezt a lehetőséget nem használják ki. Általában próbamunkára hívják be az új munkavállalót, ami teljes mértékben jogellenes. Olyan, hogy próbamunka, a munkajog szempontjából nem létező fogalom, és a munkaügyi felügyelet is erőszeretettel büntet, ha ilyet tapasztal.